Összefoglaló „A Fenntartható Városfejlesztés eszközei" műhelytalálkozóról

A Közigazgatási és Területfejlesztési Minisztérium – Területfejlesztési Operatív Programok Irányító Hatósága, az Építési és Közlekedési Minisztérium – Településtervezési és Területrendezési Főosztálya, valamint az URBACT és az EUI, Európai Települési Kezdeményezések magyarországi kontakt pontja 2024. május 29-én műhelytalálkozót szervezett. A rendezvény több mint 140 döntéshozót, szakembert és civilt fogadott személyesen és az online térben is, a résztvevők több mint 35 különböző hazai településről érkeztek.

A konferenciát Stefán László, a Közigazgatási és Területfejlesztési Minisztérium Területfejlesztési Operatív Programok Irányító Hatóság, Stratégiai Tervezési és Értékelési Főosztály főosztályvezetője nyitotta meg köszöntő beszédével, amelyben a fenntartható városfejlesztés jelentőségét emelte ki a TOP Pluszban.

Nyitó előadásban Szaló Zsófia, a Fenntartható Városfejlesztési Osztály osztályvezetője az FVS, mint fenntartható városfejlesztési eszköz megvalósításának jelenlegi állását, és az aktuális városi feladatokat mutatta be az ún. zöld- és digitális átállás területén. Szó esett a fenntartható városfejlesztési stratégiáról (FVS) és annak mérföldköveiről, a hazai TOP Plusz programról, továbbá a zöld- és digitális átállás jegyében készülő ún. Digitális akcióterv és a Zöld keretrendszer módszertani kézikönyvekről is. A két módszertani kézikönyv hivatalos megjelenése várhatóan 2024 ősze lesz, amelynek véleményezésében és tervezésében egyes FVS városok is részt vesznek.

Ezt három hazai FVS város jó gyakorlatainak bemutatása követte. Elsőként Kecskemét beszámolóját hallgathattuk meg „Intézményi „jó gyakorlat”: Városfejlesztési Alap működtetése Kecskemét Megyei Jogú Városban” címmel, Balogh Zoltán, Kecskemét Megyei Jogú Város Polgármesteri Hivatal, Fejlesztéspolitikai Irodájának vezetőjétől. Áttekintést kaptunk a felmerülő lokális kihívásokról, mint a gazdasági növekedés, a szuburbanizáció, a szétterülő város problematikái és a közlekedési infrastruktúra fejlesztése. Jó példaként bemutatásra került Kecskemét Homokbánya városrészének megújítása, ahol a város szolgáltatási funkciókat alakított ki (önkormányzati bérlakások, oktatási és szociális intézmények létesítése, zöldövezeti beavatkozások), amelyre a későbbiekben felfűzhető a lakókörnyezet. Kecskemét négy FVS stratégiai célt határozott meg: Élhető város, Szolgáltató város, Klímatudatos város és Versenyképes város. Emellett Irodavezető Úr bemutatta Kecskemét város két fejlesztési alapját is, a Vállalkozásfejlesztési Alapot és a Városfejlesztési alapot. A Városfejlesztési alap a magasabb kockázattal járó projekteket támogatja, célzottan Kecskemét területén, és az FVS-hez kell illeszkedniük, hiszen annak megvalósítását is szolgálják.

A második intézményi jó gyakorlat Miskolcról érkezett, Miklós Viktor, Miskolc Megyei Jogú Város – Polgármesteri Hivatalának főosztályvezetőjétől, „Civil szervezetek támogatása – kisprojekt alap – FVS eszköz keretében Miskolc Megyei Jogú Városban” címmel. Bemutatásra kerültek a TOP és a TOP+ keretében megvalósult emberközeli fejlesztések és Miskolc városának civil támogatási rendszere is. A város több jó példát is hozott a megvalósult projektek közül, mint a II. János Pál pápa tér megújítása, az erdei kerékpárút kiépítése, a környező településekkel összekötő kerékpárutak kiépítése, az Avas kilátó, a Diósgyőri vár és a Miskolctapolcai barlangfürdő megújítása is. Miskolc közösségfejlesztési projektjeibe előszeretettel von be civil szervezeteket is, amelynek támogatására létrehozták a „Kis Projekt Alap”-ot is. Ez elsősorban miskolci székhelyű civil szervezeteket támogat három témában: Kulturális és közösség fejlesztés, Szociális alapszolgáltatáshoz és gyermekjóléti alapellátáshoz kapcsolódó szemléletformálás megvalósítása, Egészségügyi humánerőforrás fejlesztés és szemléletformálás.

Az utolsó jó gyakorlat Budapestről érkezett, Barsi Orsolya a Főpolgármesteri Hivatal, Klíma- és Környezetügyi Főosztály főosztályvezetője előadásában „Budapesti Klímaügynökség létrehozása Budapest Fővárosban” címmel. Főosztályvezető Asszony több projektet is bemutatott: Otthon Budapesten, Zöld Budapest projektek, „100 klíma semleges és okos város” misszió, és a Budapest CARES program illetve annak négy beavatkozása. Kiemelte a Budapesti Klíma Ügynökség és a városi klímavédelmi projektek fontosságát.

A rendezvény második felét Báthoryné Nagy Ildikó Réka előadása nyitotta, az URBACT/EUI magyarországi kontakt pontja nevében bemutatva a fenntartható városfejlesztést támogató pályázati programokat, az EUI - Európai Települési Kezdeményezések és az URBACT programok aktualitásait. Felhívta a figyelmet a nyitva álló pályázati felhívásokra, amelyből jelenleg az EUI – Innovative Actions 3. felhívása a legnagyobb, és 2024. október 14-én zárul. Az EUI - Innovative Actions harmadik pályázati felhívása 90 millió eurós indikatív ERFA összköltségvetéssel az alábbi két témára összpontosító innovatív projekteket célozza meg: "Energetikai átállás" és "Technológiák a városokban". Emellett az EUI folyamatosan nyitva lévő projektje a City-to-City Exchanges felhívás, amely az európai városok és városi térségek kistelepülései számára létrehozott rövid távú csereprogram és tapasztalatcsere lehetőség. A harmadik bemutatásra kerülő program pedig az URBACT „Jó gyakorlatok” felhívása, amely meglévő helyi jó gyakorlatokat keres európai szintű bemutatkozásra és promócióra. A települések itt bemutathatják, hogy a már alkalmazott települési jó gyakorlataik bizonyítottan hatásosak, részvételiségen alapulnak, integrált megközelítésűek, relevánsak és átvehetők más európai városok, vagy az Európai Unió tagállamai számára. Az URBACT „Jó gyakorlatok” felhívás 2024. június 30-ig nyitva áll.

A felhívások mellett Deme Lóránt a Grants Euarope Consult vezető tanácsadója adott elő a pályázatírás kihívásairól, buktatóiról, a projektfejlesztések nehézségeiről, és hogy miért is érdemes ennek ellenére pályázni. Bemutatta tizenegy nyertes (köztük 5 magyar) projektjük témakörét, főbb adatait és az tanulságait.

Az előadássorozatot Takács Katalin zárta az URBACT/EUI magyarországi kontakt pont részéről, aki az EUI és URBACT magyarországi online kapcsolatéptési és kommunikációs felületeinek ismertetését osztotta meg a hallgatósággal. Áttekintést kaphattunk az URBACT és EUI hivatalos weboldalairól, továbbá a magyarországi aloldalakról és az ún. Portico tudásmegosztó és kapcsolatépítő portálról, ahol az érdeklődők némi böngészéssel rengeteg hasznos pályázati információt és inspirációt találhatnak településfejlesztési ötleteik megvalósításához. A weboldalak és kapcsolatépítési lehetőségek bővebb ismertetését a közeljövőben linkekkel együtt közzétesszük.